2014. 12. 10. EÜDSZM szakmai évértékelõ

Évértékelõ Teázó – 2014. 12. 10.

Az elmúlt évi utolsó teázónkat a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelõintézet és Baleseti Központ Alsó erdõsor utcai telephely 2. emeletén található Orvosi Könyvtárában tartottuk.

Tervezett témái között szerepeltek az alábbiak:

1. Rövid kórházi bemutató

2. Szociális Munka Napja 2014. - Résztvevõk beszámolója a konferenciáról

3. Jövõ évi terveink, várható változások értelmezése

A résztvevõk száma igen csekély volt, az intézmény szociális munkás kollégáival együtt a résztvevõk száma összesen öt fõ. Köreinkben köszönthettük Veres Erzsébet (GOKI) kolléganõnket, egyben EÜDSZM elnökségi tagot és Siklósi Miklós (SAMARITANUS ALARM CENTRUM) kollégánkat.

Az elõzõekben jelenlétüket jelzõ tagjainkat várván elmaradt az intézményi bemutató. Elhangzott, hogy az idei Szociális Munka Napja kicsit csalódás volt. A megbeszélés során leginkább az EÜDSZM (továbbiakban: Egyesület) szervezetfej-lesztésén volt a hangsúly. Siklósi Miklós kollégánk építõ jellegû észrevételeivel rávilágított - mint már levelezéseinkben nem elõször - szervezetünk strukturális problémáira. Fontos lenne szervezeten belüli egységeket kialakítani és a szervezet mûködtetését elválasztani a szakmai munkától.

Miklós gondolatai: Azt gondolom, hogy az Egyesületben – soron kívül – szervezet-fejlesztést kell végrehajtania. A szervezet-fejlesztés célja: - a racionális gazdálkodás alapjainak meghatározása és biztosítása, - a szakmai munka elválasztása a szervezet mûködtetésétõl, mert

a) a szakmai munkát az elnökségnek kell szervezni, biztosítani és felügyelni…

b) a szervezet (Egyesület) valós mûködést meghatározó szervezõi feladatokat:

a/1) stratégiát kidolgozni a létszám növelésére,

a/2) a bevételek növelésének biztosítását kell elérni, mely érintheti az egyesületi mûködési formát (jogi forma)is; pl. megfontolandó a szakmai kamarai funkció felé való „orientáció”. /A 3SZ szervezetnek, semelyik más szervezetnek sem érdeke a mi Egyesületünk erõsítése./

c) az Egyesület vezetésének (innovatív) elmekel való áttekintése és átalakítása. (Az általam képviselt modellben az szakmai vezetés csak kapcsolódik a szervezet mûködésének team-jével. A nyugdíjasok tényleges bevonását tudom preferálni a szervezet-fejlesztésben illetõleg a valós szervezet mûködtetésében. (Ez egy szinte önálló. egyedi szemléletet igénylõ feladat illetve csoport mûködését feltételezi, szervezet-fejlesztésben való, társadalmi szervezetek vezetésében jártasságot igényel….)

d) a feladatok meghatározása; a hatáskörök; a jogkörök; a felelõsségi elemek újra fogalmazása; a stratégiák, a célok, a társadalmi elismerést eredményezõ szervezet-fejlesztési taktikák, módszerek un. módszertani titok fogalmát kell, képviseljék, melyeket nem a nagy nyilvánosság elõtt kell „kiadni”, megvitatni. Egy szûkebb grémiumnak kell kidolgozni; az elnökségnek elõterjeszteni, majd a biztos programokat kell a tagsággal – néha nem minden elemét kihirdetve – azt közre adni!

e) a társadalmi elismertetésünkre vonatkozó elvárásoknak csak akkor tud az Egyesület megfelelni, ha szélesebb szakmai körnek (min. 1500 fõ tagsággal), speciális és egyedi ellátotti körnek az ellátásában veszünk részt (ez meg volna, mert a kórházban levõ állampolgároknak érdekében dolgozunk). Olyan hiányt pótló elemeket „alkotunk” fejlesztünk ki (innováció) melyet a jelenlegi jogszabályok csak részben, vagy egyáltalán nem jelölnek meg…

Olyan szakmai képviselõket állítunk magunk mellé, kik a szakmában (minisztériumban, parlamentben, MTA-ban stb.) lobbyzhatnak az Egyesületért…. Ezt szerintünk úgy lehetne megoldani, hogy a szakmai részébe õ nem szólna bele, mivel az nagyon jó úton halad, de szívesen segítene az „egyesületet eladni”. Megjelenni, mutatni magunkat.

Megmutatni magunkat – regionálisan célszerû: fõiskolai végzettségû kollégák a területükön mûködõ képzési helyen – rendszeresen megvalósítandó – tájékoztató elõadásokkal jelenjenek meg! A nyugdíjasoknak van itt jelentõs szerepe! Ugyan így a pályázat figyelésre… a kidolgozásra a nyugdíjas kollégákat kellene mobilizálni… A jelenleg dolgozókat a munkahely; a képzések; a családi kötöttségek terhelik… ebbõl a nyugdíjasok körébõl kevesebbeket érintenek a problémák, s talán jobban aktiválhatóbbak!

Tudomásul kell venni: pályázat figyelés (részben önálló szakma); a megírás körülményei nem ingyenesen megoldható kérdések! Mivel ezzel igen nagy terhet levenne a vállunkról, esetleg gondolkodhatnánk ebben a „kétvonalas felállásban”. Jó lenne toborozni, mutatni magunkat: ott lenni a fõiskolákon a végzõs osztályokkal megismertetni a kórházi szociális munkát. Felmerült az Egyesület tevékenységeinek következetes, külsõ fórumokon való hirdetése, szintén, mint szervezetfejlesztési elem, valamint akkreditált projektek indítása. Van, és érdemes min gondolkodnunk, munkálkodnunk?

Összeállította: Veres Erzsébet, Jandás Alexandra, Zöld Veronika