EÜDSZM

 

Szakmai Teázók

2014. 04. 10. Beszámoló az Oltalom Karitatív Egyesületnél töltött teázóról 2014. 04. 10.

2014. 04. 10. Beszámoló az Oltalom Karitatív Egyesületnél töltött teázóról 2014. 04. 10.Teázó az OKE-ben - a „nyócker” Dankó utcájában - 2014. április 10-én

E csütörtöki tavaszi nap délelõttjén az Oltalom Karitatív Egyesületnél (továbbiakban: Egyesület) vendégeskedtünk. A szervezõk számára örömteli volt, hogy az egészségügyben dolgozó szociális munkás kollégák közül sokan részt vettek az eseményen, valamint jelen volt egy fõorvos és két fõnõvér is a Baleseti Központból.

Az Egyesület 1989. óta mûködik, tevékenységük mottója: bármelyik gondozottjuk visszasegíthetõ egy emberhez méltó életbe. Megannyi intézményük közül a kórház, az átmeneti szálló, a menekültszálló és a Fûtött utca mûködésébe nyerhettünk egy kis betekintést. A Dankó utca 9. szám alatt már 8 óra után nem sokkal gyülekeztek a kollégák. Mialatt majdnem mindenkit sikerült bevárnunk, Kürthy Erika, a kórház fõnõvére, Albert Zoltán szociális munkás és a kórházat vezetõ fõorvos dr. Olasz József fogadott minket. Az intézménybemutatás során megtudtuk, hogy az épületek a múltban autószerelõ mûhelyként, istállóként, ill. mészárszékként is szolgáltak.

Az alábbiakban az Egyesülethez tartozó bemutatott intézményekrõl és szolgáltatásokról szeretnék egy kis ismertetõt megosztani: 

Fertõtlenítõ állomás. A kialakításra kerülõ fertõtlenítõ állomás hamarosan megkezdi mûködését a Dankó u. 9. alatt. 

Menekültszálló 2000. márciusa óta mûködik 25 férõhellyel, nem kormányzati szervként. Fontos kiemelni, hogy azok a külföldi személyek is kapnak itt ellátást, akiket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a törvényi keretek miatt nem tart semmiféle ellátásra jogosultnak. Az itt tartózkodóknak a szálláson kívül egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, úgy mint: mosás, napi háromszori étkezés, szükség szerint adomány ruhanemûk, tisztasági csomagok. A munkatársak elmondása alapján fõképp közel-keleti országokból származnak az itt ellátottak. 

Oltalom Kórház és Orvosi Rendelõ

A kórház 1995-ben tudta fogadni az elsõ beteget, azóta folyamatos bõvítések következtek, melyek eredményeként jelenleg összesen 51 ággyal mûködik az intézmény. Ebbõl 44-et az OEP finanszíroz, a fennmaradó 7 ágyat pedig adományokból finanszírozzák. A közelmúltban kialakításra került egy nõi kórterem is 5 ággyal, hiszen egyre több páciens kerül ki a nõk körébõl is. A team fõ- és mellékállásban dolgozó orvosokból, ápolószemélyzetbõl, szociális munkásokból, pszichológusból, gyógytornászból áll.

A hajléktalan emberek gyakran egyszerre több betegségben is szenvednek zord életkörülményeik miatt. A leggyakoribb betegségek, melyekkel a pácienseket kezelik: alkohol-betegség (s ezek szövõdményei), bõrbetegségek, kardiovaszkuláris betegségek, légúti megbetegedések, továbbá a pszichiátriai betegek száma is növekvõ tendenciát mutat. Ennek megfelelõen Albert Zoltán vezetésével mûködik a kórházban egy rehabilitációs részleg is, ahol „Noé bárkája”; zenei és terápiás beszélgetések is zajlanak Zoltánnal. Az egység Speciális szükségletû hajléktalan személyek átmeneti ellátása néven mûködik 20 férõhellyel. 

Férfi átmeneti szálló

1996. októberétõl üzemel 18 férõhellyel, késõbb egy pályázatnak köszönhetõen felújították és plusz két férõhellyel megtoldották. A bekerülés feltételei: tüdõszûrõ, ÁNTSZ fertõtlenítési igazolás, munkaviszonyból származó jövedelem, a felvételt megelõzõen az éjjeli menedékhelyen eltöltött idõ.

Férfi átmeneti szálló, Dankó utca 9.

Az állandó munkahely azért fontos, mert a havi térítési díjon felül (8000 Ft) a szociális munkások a lakókkal – jövedelmüktõl függõen – megtakarítási szerzõdést kötnek, melynek összege minimum 5000 Ft. A legfontosabb cél ennek tükrében a jövedelem beosztásának újratanulása, a munkahely megtartása, s végül a társadalomba való reintegráció elõsegítése. Az egyéni esetkezelésen kívül 2001-tõl lehetõség van különbözõ készségfejlesztõ foglalkozásokon is részt venni felkért pszichológusok, addiktológusok közremûködésével.

 MET „Fûtött utca” (Dankó u. 15.)

Az éjjeli menedékhely és nappali melegedõ fenntartója 2007-ig az Egyesület volt, azóta pedig a Magyar Evangéliumi Testvérközösség. A „Fûtött utca” alacsony küszöbû ellátást nyújt, szolgáltatásai térítésmentesen igénybe vehetõk, s az év minden idõszakában mûködik. Férõhely tekintetében az éjjeli menedékhely 100, krízis idõszakban + 40 fõt lát el, a nappali melegedõ egyidejûleg 90 fõt. Az intézmény filozófiája azonban az, hogy „senki ne fagyjon meg az utcán”, ennek megfelelõen – fõleg krízis idején (november 1.- március 31.) – nem teszik ki a megtelt táblát. A matracokból (polifóm) krízis idõszakban szigorúan 1 db kerül kiosztásra személyenként. Alkoholos állapotban is igénybe vehetik a szolgáltatást, azonban alkoholt bevinni nem lehet, a portán azonban le tudják adni megõrzésre. Kitiltáshoz az ott dolgozó szociális munkások csak nagyon súlyos esetben folyamodnak. Fontos még megemlítenünk, hogy az utóbbi esztendõ fejlesztése eredményeképpen kialakításra került két, galériás szállóhely (külön nõi és férfi), ahol kupé-szerûen alhatnak az emberek.

A Lábadozó egy légtérben mûködik a menedékhellyel, ráccsal elkerítve, s 8 embert tudnak ellátni. 

 Ruharaktár

A ruhaadományok itt kerülnek szétválogatásra, melyekbõl elõször is a „fûtött utcás” ügyfelek, a kórház betegei, valamint az V. kerületi utcán tartózkodó hajléktalan emberek részesülnek, minthogy a kerület az Egyesület utcai szolgálatának ellátási területe az V. Kerületi Önkormányzattal 2004-ben létrejött együttmûködési megállapodás szerint.

 Kerekasztal-beszélgetés

Az idegenvezetés után következõ kerekasztal-beszélgetés egy kellemes, átriumos helyiségben folytatódott tovább, ahol vendéglátóink, kávéval, teával, üdítõvel, s rágcsálnivalóval kínáltak minket. A beszélgetés már gyógytornásszal, s Olasz Papp Krisztina (korábban kórházi szociális munkatárs) adományszervezõvel kiegészülve zajlott. Megannyi kérdés és dilemma merült fel mindkét oldalon, melynek megvitatása – személy szerint azt gondolom, hogy – a további együttmûködés kialakítását kellõen megalapozta. Az Oltalom Kórház dolgozói részérõl felmerült, hogy a bõvítések ellenére is kevés az ágyak száma, a kollégáink nagy dilemmája viszont az, hogy hová gondozzák tovább azokat a hajléktalan embereket, akik ápolásra, további egészségügyi ellátásra szorulnának, de már nem szükséges feltétlenül további kórházban tartózkodás. Külön kiemelném a sürgõsségi osztályokra bekerülõ betegeket – szenvedélybeteg, bántalmazott, suicid hajlamú emberekrõl beszélek fõképp – akiknek szállást, ellátást kellene biztosítani sok esetben azonnal, mert krízishelyzet áll fenn. Eddigi rövidke kórházi szociális munkás tevékenységem során a Klinikai Toxikológián 2 hét leforgása alatt hat ilyen esettel találkoztam. Szembesülnöm kellett tehát azzal, hogy hiába a szükség, hiába a krízis, hiába az ellátórendszer, sokszor mégsem tudunk egyrõl a kettõre jutni, s így a beteg kb. egy-két hét múlva újra visszakerül a kórházba.

Minthogy a hajléktalan emberek egészségi állapota igen rossz, sajnos nem csoda, hogy a lábadozókban szinte állandóan „telt ház” van. Az ellátórendszerbõl – véleményem szerint – hiányoznak azok a speciális átmeneti szállások, gondozóházak, amelyek fel vannak készülve a nyugdíjas kor elõtt álló, de már fizikai, mentális állapotuk miatt kevesebb eséllyel elhelyezkedni tudó hajléktalan személyek ellátására. Nehézséget okoz, hogy a több épületbõl álló intézmény sajátos adottságai miatt csak kevés helyiséget lehetett akadálymentessé tenni.

További kérdés a krónikus osztályokon lévõ betegek helyzete, hiszen sok kórházban már napi térítési díjat kell fizetni. Sajnálatos módon a betegek nagy részének nincsen állandó jövedelme (fõleg a hajléktalan embereknek) vagy olyan hozzátartozója, aki támogatni tudná. Mire a kórházban dolgozó szociális munkások pénzbeli ellátáshoz juttatnák ezeket a betegeket, addigra akár több havi térítési díj elmaradás halmozódik fel, s ezzel arányosan csökken a kórház toleranciája is.

Legendi Mónikától hallhattuk, hogy „a BMSZKI Szabolcs utcai kórházat illetõen a hajléktalan ellátás kapacitás növelése érdekében új ingatlan fejlesztési terv született. A Fõvárosi Önkormányzat megbízott egy tervezõ irodát, hogy felmérje a területen meglévõ bezárt épületekbõl kialakítható-e egy Addiktológiai Rehabilitációs Osztály – Dr Pálvölgy Gabriella fõorvosnõ: A tervekrõl Közgyûlési Határozat született: 

http://infoszab.budapest.hu:8080/akl/tva/Tir.aspx?scope=kozgyules&sessionid=6516&agendaitemid=86124 

A beruházáshoz kellõ összes anyagi forrást a Fõvárosi Önkormányzat a kormánytól várja.” Kiegészítésül: 

Népkonyha A Dankó u. 9. szám alatt található, naponta 180 adag meleg ételt osztanak ki. Ezt a népkonyha az év mind a 365 napján megteszi, jól lehet a finanszírozás csak a hét öt munkanapjára vonatkozik. Ebbõl a szempontból is speciális ételosztó hely, mert kevés ilyen melegétel osztó hely van a hajléktalan ellátásban, ahol hétvégén is van ebédeltetés. A nem finanszírozott napokra az Egyesület gazdálkodja ki a pénzt, mert hétvégente van erre a legnagyobb szükség, a fent leírtak miatt. A dilemmák és megannyi megválaszolatlan kérdés ellenére azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy hasznos diskurzussal töltöttük el az idõt. Külön köszönjük vendéglátóink kedvességét, rendelkezésre állását!

Készítették: Albert Zoltán - Oltalom, Legendi Mónika - BMSZKI, Zöld Veronika és Jandás Alexandra – Péterfy Kórház

UI: Orvoskollégám „itthoni” referálása kapcsán kaptam visszajelzést. „Mikor lesz megint találkozó az Oltalomban, és a BMSZKI-ban?” Igyekszem, mondtam, kedves Dr Pálvölgyi Gabriella és Dr Olasz József fõorvosok nyitottságát ismerve nem lesz nehéz e felkérésnek eleget tenni. (zv)