2011. 12. 01. Beszámoló a BMSZKI-ban töltött Teázóról

2011. 12. 01. Beszámoló a BMSZKI-ban töltött Teázóról 2011. december 1. - Ezen a viszonylag enyhe téli napon a BMSZKI Dózsa György úton lévõ intézményének életébe nyerhettünk betekintést. (Horváth Gyöngyi beszámolója)

Ötvös Éva szociális munkás már várt minket az elõtérben és elkalauzolt a büfébe, ahol tea, kávé és nem utolsó sorban még meleg pogácsa is várt minket. Vendéglátásuk és kedvességük ottlétünk alatt végig érezhetõ volt és köszönet illeti ezért mindnyájukat.

Rövid ismerkedés, némi beszélgetés, teázás és a többiek bevárása után egy rövid tájékoztatót kaptunk a továbbiakról. Bemutatják az intézményt: Felvételt Elõkészítõ Csoportot, Álláskeresõ Klubot, végül a Krízis osztályt és a Lábadozót. Ezután visszatérünk a terembe, ahol megvitathatjuk a minket érintõ problémákat és a dolgozók próbálják megválaszolni kérdéseinket.

Felvételt elõkészítõ csoport:

Itt jelennek meg a kliensek elsõként, itt kérelmeznek a BMSZKI intézményeibe felvételt, itt regisztrálják magukat és havonta megerõsítik kérelmüket.

Álláskeresõ Klub:

Egy rövid lépcsõsor vezetett lefelé és egy terembe értünk, ahol, mint késõbb kiderült hajlék nélkül élõ emberek, szívességi lakáshasználók, illetve egyedi elbírálás alapján krízishelyzetben lévõ albérlõk is alkotják az ügyfeleket. Számítógépek és telefonok állnak rendelkezésre munkakereséshez, amiben a munkatársak igény szerint segítenek. Egy nagy falitáblán az épp aktuális, ügyfelek igényeinek megfelelõ álláshirdetések sorakoznak kitûzve, ezáltal is segítve az álláskeresõk munkáját.

Vezetõje röviden tájékoztatott munkájukról, miszerint 24 fajta szolgáltatást nyújtanak a munkahely keresésétõl a munkába állásig támogatják klienseiket. Az elmúlt hat év alatt több mint ezer munkaszerzõdéshez tudták hozzásegíteni a hozzájuk fordulókat és több céggel is kitûnõ kapcsolatot építettek ki, mint például a Fõvárosi Csatornázási Mûvekkel vagy a Fõkerttel, illetve a Varga Papírral. Kérdésekre válaszolva elmondták, hogy a szolgáltatást igénybe vevõ nõk aránya a férfiakéhoz képest 25:75, valamint õk igazolni tudják a Munkaügyi Központ felé az álláskeresést, és szociális intézményként a szükséges papírok beszerzésében is segítenek, ami térítésmentes szolgáltatás. Szálláskeresésben a Felvételt Elõkészítõ Csoporton keresztül segítenek, támogatva a hozzájuk fordulókat.

Krízisosztály:

Nagyon hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ha egy személy nem csak hajléktalan, de beteg is, vagy fordítva, nem csak beteg, de hajléktalan is, akkor igen nehéz élethelyzetben van, amire jogos a „krízis” jelzõ használata. Ezek az osztályok (földszint, félemelet, emelet), létrejöttükkor az intézményi rendszerben található hajléktalanok egészségügyi problémáit próbálták kezelni. Ahogy késõbb tájékoztatott Pálvölgyi Gabriella doktornõ a kórházi betegek fogadása egy plusz, ami általában betegcserével, orvosi egyeztetés útján történik. Ugyanis fontos, hogy tájékoztatást kapjon a beteg egészségügyi állapotáról. Maga az osztály két folyosónyi kórteremet jelent és hozzá tartozik egy alagsori blokk is. A földszinti és a félemeleti kórtermek nem igazán különböznek a hagyományos kórházi kórtermektõl, viszont az emeleti 22 ágy a szálló eredeti struktúráját megõrzõ egyágyas fülkékben van, a némi függetlenségre, magányra vágyó betegek igen nagy örömére. Minden ajtón ott áll a beteg neve. A földszinti részen már nincs onkológiai részleg, nem tudják megoldani a haldokló betegek elkülönítést, viszont van az elsõ kórteremben egy elkülönített rész, ahol két beteget tudnak elhelyezni. Egyre gyakrabban vannak olyan betegek, akiknek az élet végességével, a közeli halállal kell szembenézni. Áttétes tumoros betegeknek a „Krízis” olyan hely, ahol reményt, vigaszt kapnak életük legnehezebb, végsõ szakaszában. Ilyenkor új célokat, terveket kell keresni. Ha a gyógyulás már nem remélhetõ, akkor a remény tárgya a szenvedés elkerülése, a hatékony fájdalomcsillapítás, az emberi élet befejezéséhez a méltóság, az elkísérés biztosítása lehet.

A nõi ágyak száma itt is tükrözi a fent említett arányt (20-30%), akiket külön kórteremben helyeznek el. Minden kórteremhez tartozik mosdó, mellékhelyiség. Emeletenként természetesen orvosi szoba és kötözõ helyiség is van. A folyosó végén jobb oldalt egy lépcsõsor vezet felfelé, ahol a már járóképes betegeknek van két szobája, innen az étkezéskor le kell menni a félemeleti kórtermek elõtt álló asztalokhoz étkezni. A földszinten kitálalják a betegeknek a szobában az ételt, ahogy az emeleten is a zárható szobákban biztosítanak étkezést. Az emeleti részen a folyosó bal oldalán találhatók azok a betegek, akik a gyógyulás útjára léptek, önellátóak, de még támogatást igényelnek, a másik oldalon az átmeneti szálló része található ahol 9600 forint a havi térítési díj, amit egy évig vehetnek igénybe.

Összesen 30 krónikus belgyógyászati és 43 ápolási ágy van (ebbõl 52 férfi, 21 nõi), amelyen évente átlag 400 beteg fordul meg. Kettõ, összesen hatezres forgalmú, területi ellátási kötelezettség nélküli hajléktalan háziorvosi rendelõ van. A team: orvosok, nõvérek, 4 szociális munkás, kisegítõ személyzet, gondok, segédnõvér, gyógytornász, betegirányító, takarítók.

Szociális jellegû feladataik közül az egyik legnagyobb az önellátásra képtelen betegek elhelyezése. Számukra az osztály olyan hely, ahol kivárhatják a végleges szociális otthoni elhelyezést.

Lábadozó:

A pincerész egy hosszú folyosó, ahonnan bal oldalt nyílnak a szobák, külön férfiaknak, külön nõknek, mindegyik külön fürdõhelyiséggel. A folyosó bal oldalán kórházi ágyak sorakoznak, ide kerülnek az olyan betegek, akik valamilyen oknál fogva nem kerülhetnek még kórterembe, de valahova le kell õket fektetni. Megjegyzendõ, hogy 15 ágyat az OEP finanszíroz télen-nyáron. Természetesen ennél több ágy van, de ezeket kigazdálkodni már saját feladat, amit pályázat útján próbálnak rendezni. A folyosó végén egy ajtó van, ahol saját lábon jönnek be a betegek és ezt hosszú lépcsõsor „lemászása” árán lehet kívülrõl elérni.

A folyosó végén egy szoba, ahol szociális munkás dönt a felvételrõl, a mellette lévõ helyiségben orvosi szoba, ahol a vizsgálat, kötözés történik, és sajnos itt tud lepihenni a szakszemélyzet is.

A lábadozóba való bejutás a háziorvosi rendelõkön keresztül történik, ahol az orvos javasolja a betegnek a lábadozóba való bekerülést, majd saját lábán elmegy, vagy nem megy el a lábadozóba, lefelé megteszi a lépcsõkön az utat és ott találja magát szembe a szociális munkással, aki természetesen más kritériumok alapján dönt. Ez azt is jelenti, hogy a téli idõszakban forgatni kell a betegeket, mert sokkal súlyosabb, akár kihûléssel járó esetek várakoznak, így nem kapnának ellátást rosszabb a állapotú betegek. A lábadozó létrejöttekor az utcán található hajléktalanok ellátására szervezõdött, bár ez akkor nem volt egyértelmû. Igen szigorú kritériumoknak kell megfelelni, mint hogy saját lábon jöjjön a beteg, utcáról, legyen háziorvosi ajánlása, és betegsége ne igényeljen osztályos kezelést.

Mindegyik részre érthetõ: a felszereltség alapszintû, nincs mód vérképet készíttetni (laborhoz küldik be a levett vért, aminek a száma maximalizálva van), nincs röntgen, csak infúziót tudnak beadni, a szükséges gyógyszerekkel ellátni, vércukrot – vérnyomást mérni, injekciót beadni, kötözni, pelenkázni. Minden vizsgálathoz külsõ segítséget kell kérni.

Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a betegek egy jelentõs rétege nem jön be a rendelõbe, megszületett az ötlet: a rendelõt vigyük a hajléktalan betegekhez. A szolgálat kinyúl az egészségügyi ellátás mostoha gyermekei után. Esténként éjjeli menhelyeket keres fel a mozgó orvosi szolgálat egysége, hogy ott helyben nyújtson alapszintû egészségügyi, orvosi ellátást.

A járó betegeknek az orvosi rendelõ egy olyan hely, ahol TAJ kártya nélkül is fogadják õket, ahol segítséget kaphatnak a gyógyszer kiváltásához is, ha szükséges. Van egy keret, amit pályázat útján tudnak gyógyszerre felhasználni, ez azt jelenti, hogy aki ott kapja a receptet és elmegy a megbeszélt patikába, ingyen kapja meg a gyógyszert. Késõbb a patika kiszámlázza a Krízisnek. Itt megjegyezte Pálvölgyi doktornõ, hogy a keret nem végtelen, így érdemes odaszólni és elõre megbeszélni ezt.

Beszélgetés:

A látogatás után a beszélgetés tovább folytatódik a teremben újabb teákkal a kezekben. Itt csatlakoznak hozzánk a következõ vendégek a teljesség igénye nélkül: Dr. Pálvölgyi Gabriella fõorvosnõ, Pelle József igazgató úr, Katona Anikó (hozzá futnak be néha elkeseredett hívásaink), Legéndi Mónika, Ötvös Éva, Mátravölgyi Judit * (kórházi szociális munkások), Földi Bernadett (tegnapig a Lábadozó vezetõje), Fodor Klára a fõnõvér, és Tatár Lehel gyógytornász ...

Tisztáztuk a különbözõ részlegek bekerülési feltételeit, valamint a Lábadozó célját. Kiderült, hogy a ránk nyomásként nehezedõ terhek az õ vállukon is érezhetõk, közös ügyön dolgozunk egy cél érdekében. Hosszas beszélgetés után az is szóba került, hogy itt a krónikus osztályok számával is gond van, nem beszélve az ottani térítési díjakról, a „helyezzük el most rögtön” problematikáról és a betegek állapotáról (és ez nemcsak a hajléktalan, hanem egyedül élõ, vagy elutasító családdal élõ betegek esetében is probléma). Felvetõdött, hogy az OMSZ „nem” szállít hajléktalan betegeket, a betegszállító annál inkább. Bár mi aggódunk, hogy hogyan jut el így a beteg a Lábadozóba, ebben annak is nagy szerepe van, hogy neki fontos-e vagy sem a gyógyulás. Ha az orvos úgy ítéli a beteg állapotát, hogy nem kell Lábadozó, elirányítja a fapadra. A Lábadozó új vezetõje szerint vannak üres helyek ott is. Kaptunk egy az Elõkészítõ Csoport által készített tájékoztatót és kiderült az is, hogy elõgondozást végeznek az Alföldi és Kálvária utcai szállók a mozgáskorlátozott betegeink részére, aminek leírták ennek pontos menetét.

Beszéltünk még a jövõrõl, álmokról, esetleges tervekrõl. Hogy mi is nyomozunk a lakcím és a hozzátartozók felkutatásán, hogy néha összeütközünk, de ez sajnos az ellátórendszer hiányosságaiból fakadó probléma, amit így nem tudunk megoldani.

Felvetettük, hogy az orvosképzésben nem lehetne-e tájékoztatni a leendõ orvosokat szociális ügyeket érintõ fontos információkról. Mert jelenleg egy hatodik évben felvehetõ kurzus az, ahol beszélgetnek (10-12) ilyenekrõl, ám ez biztos nem elegendõ. Pálvölgyi doktornõ ajánlotta, hogy egy ilyen anyag összeállításán is gondolkodhatunk.

Megjegyzés:

* Németh Ibolya a szervezési munkákban igen sokat vállalt, sajnáljuk, hogy nem tudott jelen lenni

Horváth Gyöngyi